Mitől jó minőségű egy ruha?
Ruhaipari kulisszatitkok tudatos vásárlóknak.
Szerző: Tolnai Luca
Ha olvassátok a blogomat, tudjátok, hogy régóta másodkézből szerzem be a ruháimat. Imádok turkálókba járni, és megtalálni a minőségi darabokat a sok átlagos vagy ócska ruha közül. A turkálós tapasztalataimat már összegyűjtöttem a Turi-guide-ban, amit itt tudtok letölteni.
A sokféle ruhát látva és tapogatva az idő során kialakult bennem az a képesség, hogy felismerjem a jó minőségűeket.
Ahogy egyre fontosabbá vált az életemben a fenntarthatóság, elkezdtem utánaolvasni a témának, így már nem csak az intuícióimra hallgatok ruhavásárláskor, hanem sokkal pontosabb képem van arról, hogy mire érdemes a pénzemet költenem.
Úgy gondoltuk Kelemen Nórával, a Zöld gardrób fenntartható ruhabolt tulajdonosával együtt, hogy megosztjuk veletek ezeknek a tapasztalatoknak egy részét, úgyhogy hoztam nektek egy listát, ami segíthet abban, hogy felismerjétek a minőségi (és fenntartható) ruhákat.
Íme a lista, reméljük, hasznosnak találjátok!
1. Alapanyag
A ruhagyártás folyamatában az alapanyagon a legegyszerűbb spórolni. A fast fashion láncok többnyire műanyagokat használnak fel a textileikhez, jellemzően poliésztert és poliakrilt. Ezek nemcsak az egészségünkre és a bolygóra károsak, de kellemetlen is őket viselni, többet kell mosni és hamarabb is tönkremennek.
Te is találkoztál már olyan blúzzal, aminek vékony műszálas anyaga volt, és 2-3 mosás után tönkrement? Elkezdett foszlani, szétmállott, összezsugorodott, érdes lett az anyaga, vagy furán elszíneződött?
Ha a minőséget keresed, a természetes alapanyag egy jó elsődleges szűrő lehet. Ha használtan veszel ruhát, leginkább a címkére és a megérzéseidre tudsz hallgatni (Jó érzés-e ez a ruha a bőrömön? Puha, kényelmes?). Ha viszont újonnan vásárolsz, a segítségedre lehetnek a különböző minősítések, mint az OEKO-TEX, a legmegbízhatóbbnak ítélt GOTS, illetve a gyapjú esetében pl. a Responsible Wool Standard vagy Pure New Wool.
A természetes anyagú ruhák közül jó választás lehet a biopamut, len, kender, tencel, cupro akár újonnan is, de másodkézből ki lehet fogni csodás selyem, rami, gyapjú, alpaka és kasmír anyagú ruhákat is, amikre bár jobban oda kell figyelni (pl. nem mindent lehet gépben mosni), sokkal tovább tudnak minket szolgálni.
Persze a műszál sem ördögtől való, sőt, még hálásak is vagyunk érte, amikor rugalmasság-növeléshez vagy technikai ruházathoz használják. Ha szükségünk van műszálas ruhára és tehetjük, válasszunk újrahasznosított poliészterből vagy újrahasznosított nejlonból készült ruhát. A legfenntarthatóbb opciók kiválasztásában a Global Recycled Standard (GRS) tanúsítványa lehet a segítségünkre.
2. Minták, hímzések, utókezelések
A textilhez tartozik az utókezelés kérdése, amiről méltatlanul kevés szó esik. A ruhacímkén az alapanyagot kötelező megemlíteni, a textil előállítási folyamata viszont ettől összetettebb: a fonástól elkezdve a szövés és kötés/hurkoláson át az utókezelésekig rengeteg minden történik az alapanyaggal, ezért például a 100% pamut jelzés önmagában nem garancia túl sok mindenre.
Vannak viszont olyan támpontok, amik segíthetnek nekünk megállapítani, hogy mely esetben minőségibb a ruhadarab.
Az alaptézis az, hogy minél kevesebb látványos vagy tapintható utókezelése van egy ruhadarabnak, annál nagyobb eséllyel minőségibb.
De mik azok az utókezelések?
Tulajdonképpen minden, ami a textillel történik az anyagösszeállítás (szövés/kötés) után.
Gondolhatunk itt mintára, fólianyomásra, hímzésre, gyöngyökre és láncokra, díszítőelemekre, flitterekre, farmerok esetén koptatásra, ingek esetén gyűrődésmentességre, szoknyák esetén plisszírozásra, kabátok esetén vízhatlanságra.
Ezek általában olyan fizikai vagy kémiai eljárások eredményei, amik extra erőforrást igényelnek, azaz pénzbe, infrastruktúrába és munkaerőbe kerülnek, és emellett általában óriási ökológiai lábnyomuk is van.
Így, ha látunk három azonos árú pólót, melyek közül az egyik sima, a második mintás, a harmadikon hímzések és gyöngyök vannak, valószínű, hogy a sima póló lesz a legminőségibb. Miért?
Mert ha minta vagy egyéb díszítés szerepel az egyik felsőn, amit ugyanolyan áron adnak, mint a teljesen simát, akkor a kieső pénzt szinte mindig az alapanyagon spórolják meg.
Ugyanígy, egy plisszírozott (rakott) szoknya valószínűleg rosszabb minőségű, mint ugyanabban az ármagasságban egy sima, plisszírmentes darab.
Ha újonnan veszel ruhát, az első bekezdésben említett tanúsítványok közül az OEKO-TEX, GOTS és GRS ebben a kérdésben is a segítségedre lehetnek, hiszen nem csak az alapanyag minőségét garantálják, hanem azt is, hogy nincsen az adott ruhában egészségre káros anyag. A tanúsítványokról itt olvashatsz bővebben.
Tetszett eddig a cikk? Olvasd tovább...
Ha kíváncsi vagy a folytatására és arra, hogy hogyan ismerheted fel a minőségi szabást, varrást, eldolgozást, valamint, hogy milyen apró részletekre érdemes odafigyelni egy-egy ruhadarabnál, olvasd tovább a cikket a Luca blogján.
Helló!
Tolnai Luca vagyok, az @offlany bloggere.
Rajongok a szép és jó minőségű ruhákért, a fenntartható, önazonos és stílusos öltözködésért.
Ha az irodai főállásom és a blog mellett jut egy kis szabadidőm, általában fonalakat tapizok, kötök és szövök. Ezekről a témákról mind olvashattok a blogomon, ahol szuper kis közösség kezd kialakulni.
Ha van kedved, csatlakozz! :)
Tetszett a bejegyzés? Kövess minket az Instagramon és a Facebookon, ahol nap mint nap hasonló témákról beszélgetünk!
Fotók: Tolnai Luca