Keresés

Természetes vs szintetikus ruhaanyagok - a nem is olyan egyszerű választás



Szerettem volna egy rövid, ám velős bejegyzést írni a természetes és szintetikus ruhaanyagok összehasonlításáról. Nem sikerült. Az általam minimálisan szükségesnek vélt információ is túl hosszú lett ahhoz, hogy egyetlen bejegyzésben leírjam. Ezért úgy döntöttem, két részre szedem a cikket. Most az első részt olvasod. :)


Természetes vs szintetikus


A természetes ruhaanyagok növényi vagy állati alapanyagból készülnek, míg a szintetikusak valamilyen szervetlen anyagon alapulnak, vagy pedig szerves, azaz természetes és szervetlen keverékei.

Eddig nagyon egyszerűnek látszik a képlet: a természetes anyagok környezetbarátabbak, tehát jobb választást jelentenek. Vagy mégsem?


Így kezdődött


A szintetikus alapanyagok népszerűsége a második világháború után kezdett növekedni, amikor a természetes anyagok (legfőképpen a selyem) hiánycikkek lettek és éppen ezért drágák is voltak. Ráadásul akkoriban kezdődött az, hogy az alacsonyabb ár és persze a marketing hatására egy időre elterjed a köztudatban: a mesterséges jobb, mint a természetes. Ez világszerte oda vezetett, hogy az emberek elfordultak a természetességtől, melyhez szerencsére mostanában kezdünk újra visszatalálni.

Ez a fordulat egyébként nem csak a ruházkodásra, de az élet számos területére igaz volt. Gondolj csak például a "műanyag" ételekre, kozmetikumokra vagy bútorokra, amik ugyanúgy részei az életünknek, mint a szintetikus ruhák..


Ezekkel talán már te is találkoztál


Természetes, növényi alapú anyag például a pamut, a lenvászon, vagy a kender. Állati eredetű a gyapjú, a kasmír, a selyem, az angóra, az alpaka, stb.

Szintetikus pedig például a poliészter, a poliamid, a nylon, az akril, a spandex és az elasztán.


A vékony mezsgye


Vannak azonban köztes, vagy mondjuk úgy, félig szintetikus ruhaanyagok is. Ezek természetes alapanyagból készülnek, de komoly beavatkozás kell ahhoz, hogy ruha készülhessen belőlük. Ilyen például a viszkóz, a modál, vagy a bambusz viszkóz.

Ezek olyan természetes dolgokból készülnek, mint a fa vagy a bambusz. Különböző kémiai eljárások során alakítanak ki belőlük ruhaanyagot, amik hagyományosan sok vegyszert igényelnek és nagyon környezetszennyezőek. Az elkészült terméknek pedig nem sok köze marad a természetességhez.


A lényeg a részletekben rejlik


Az, hogy egy anyag mennyire környezetbarát, vagy mennyire egészséges a viselője számára, nagyban függ a létrejöttének körülményeitől is.

Negatív példa a pamut, ami nagyon környezetterhelő, amennyiben nem bio, hanem hagyományos, vegyszeres termesztésű gyapotból készül, majd pedig olyan gyártásba kerül be, ahol további vegyszerekkel kezelik.

Vannak viszont nagyon jó, környezetbarát példák az előbb említett félig szintetikus anyagokra. Ilyen a Tencel Lyocell és a Lenzing Modal, melyeket megtalálod a Zöld gardrób ruháinak alapanyagában is. Ezek úgy készülnek, mint a többi köztes anyag, azzal a döntő különbséggel, hogy a gyártásuk során ügyelnek a környezetvédelemre. Készítői kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az alapanyagként felhasznált fa fenntartható forrásból származzon, a gyártás pedig egy különleges környezetbarát eljárással dolgozik, ami ráadásul majdnem teljesen zero waste.


Egy szó, mint száz, ha tudni szeretnéd, hogy egy ruha anyaga környezetbarát-e vagy sem, mindenképpen vedd figyelembe ne csak az alapanyagot, amiből csinálták, hanem készítésének körülményeit is.


A mai bejegyzésnek itt a vége. De a témának még koránt sincs. Hamarosan jön a második rész.


Addig is, ha van kérdésed, hozzáfűznivalód a témához, oszd meg velünk lent kommentben!


Nóra




Tetszett a bejegyzés? Kövess minket az Instagramon és a Facebookon, ahol nap mint nap hasonló témákról beszélgetünk!

Original on Transparent.png