Természetes és szintetikus ruhaanyagok - veszélyes vegyszerek a ruhatárunkban

Ruháink egészségkárosító és környezeti hatásai és a lehetséges megoldások

Szerettem volna egy rövid, ám velős bejegyzést írni a természetes és szintetikus ruhaanyagok összehasonlításáról. Nem sikerült...

A teljesség igénye nélkül - mert ellenkező esetben egy igen hosszú könyvet olvasnál most egy blogbejegyzés helyett - összegyűjtöttem a szerintem legfontosabbakat:

• mi milyen anyagnak számít, mi a természetes, a szintetikus és mi van a kettő között,

  
  

• melyik miért lehet problémás környezeti vagy akár egészségügyi szempontból,

  
  

• és hogy akkor mégis mi szerint és hogyan érdemes ruhaanyagot választani mindennek fényében...

Természetes vs szintetikus

A természetes ruhaanyagok növényi vagy állati alapanyagból készülnek, míg a szintetikusak vegyi úton előállított textíliák.

Eddig nagyon egyszerűnek látszik a képlet: akkor tehát a természetes anyagok biztosan környezetbarátabbak, vagyis jobb választást jelentenek. Vagy mégsem?

Így kezdődött a szintetikus ruhaanyagok története

A szintetikus alapanyagok népszerűsége a második világháború után kezdett növekedni, amikor a természetes anyagok (legfőképpen a selyem) hiánycikkek lettek és éppen ezért drágák is voltak. Ráadásul akkoriban kezdődött az, hogy az alacsonyabb ár és persze a marketing hatására egy időre elterjedt a köztudatban: a mesterséges jobb, mint a természetes. Ez világszerte oda vezetett, hogy az emberek elfordultak a természetességtől, melyhez napjainkban, remélem, kezdünk újra visszatalálni...

Ez a fordulat egyébként nemcsak a ruházkodás, de az élet számos területén is igaz volt. Gondolj csak például a "műanyag" ételekre, kozmetikumokra vagy bútorokra, melyek ugyanúgy részei a mindennapjainknak, mint a szintetikus ruhák...

Példák természetes és szintetikus ruhaanyagokra

Természetes, növényi alapú anyag például a pamut, a len, vagy a kender. Állati eredetű pedig a gyapjú, a kasmír, a selyem, az angóra és az alpaka.

Szintetikus például a poliészter, a poliamid, a nylon, az akril, a spandex és az elasztán. Ezeket hétköznap csak műanyagoknak szoktuk nevezni.

A vékony mezsgye - félig szintetikus anyagok

Vannak azonban köztes, vagy mondjuk úgy, félig szintetikus ruhaanyagok is. Őket szokták "man made" vagyis ember által létrehozottnak is nevezni. Ezek természetes alapanyagból készülnek, de komoly kémiai beavatkozás kell ahhoz, hogy ruha készülhessen belőlük. Ilyen például a viszkóz.

Ezek olyan dolgokból készülnek, mint a fa vagy a bambusz és különböző kémiai eljárások során alakítanak ki belőlük ruhaanyagot, amelyek sok vegyszert igényelnek és sokszor nagyon környezetszennyezőek.

A viszkóz például hírhedt arról, hogy mennyire káros az előállítása. Többek között erdőirtások, toxikus vegyszerek használata, majd természetes vizekbe engedése is köthető a hagyományos, azaz az általános módon elterjedt viszkóz előállításához.

A növényi vagy állati ruha anyag dilemma

Halkan megjegyzem, hogy van még itt egy másik téma is, amibe nem fogok most nagyon belemenni, de: Ha nem lenne elég, hogy választanunk kell természetes és szintetikus anyagok, valamint termesztési, gyártási eljárások között, akkor még képbe jönnek az állatok, az ő jogaik, érzéseik is.

Ez is egy olyan dolog, amit mindenkinek magának kell eldöntenie. Sok érv szól a vegán ruhák mellett, legfőképpen az állatok védelme. De vannak ellenérvek is, mint pl. az, hogy sok vegánnak kikiáltott termék egyszerűen csak műanyagból készül, egyáltalán nem környezetbarát módon. A kép sosem fekete-fehér. Ebben az esetben sem.

A lényeg mindig a részletekben rejlik - Mi történik előállításkor?

Az, hogy egy anyag mennyire környezetbarát, vagy mennyire egészséges a viselője számára, nagyban függ a létrejöttének körülményeitől.

Negatív példa erre a pamut, ami általában nagyon környezetterhelő, amennyiben nem bio, hanem hagyományos, káros növényvédő szereket felhasználó termesztésű gyapotból készül, amely magával hozza a földek kimerülését és emiatt egy iszonyatosan megnövekedett vízfogyasztási igényt is. Arról nem is beszélve, hogy ezután sokszor olyan gyártásba kerül be a belőle készült anyag, ahol további vegyszerekkel kezelik...

Vannak viszont jó, környezetbarátabb példák is. Ilyen például a biopamut. Ha magának a textíliának is van valamilyen tanúsítványa, és az alapanyag termesztésének is, az az igazi. Ebben az esetben ugyanis tanúsítottan bio termesztésből származik a gyapot, majd később, az anyag és a ruha is kap bizonyítványt arról, hogy gyártás során nem kezelték ismert káros anyaggal.

Az fentebb említett félig szintetikus anyagok között is vannak jó példák. Ilyen mondjuk a Tencel Lyocell. Ez úgy készül, mint a többi köztes anyag, azzal a döntő különbséggel, hogy a gyártás során ügyelnek a környezetvédelemre. Készítői kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az alapanyagként felhasznált fa fenntartható forrásból származzon, a gyártás pedig egy különleges, zárt rendszerű, környezetbarát eljárással dolgozik, ami ráadásul majdnem teljesen zero waste. A Tencel textíliák mind OEKO-TEX 100 tanúsítvánnyal rendelkeznek.

Egy szó, mint száz, ha tudni szeretnéd, hogy egy ruha anyaga környezetbarát-e vagy sem, mindenképpen vedd figyelembe nem csak az alapanyagot, amiből csinálták, hanem készítésének körülményeit is!

A természetes anyagok jobbak... bizonyos dolgokban

A természetes ruhaanyagoknak megannyi csodás tulajdonsága van. Persze típustól függően ezek eltérőek lehetnek. De nagy általánosságban elmondhatók róluk a következők:

Mindenekelőtt nem csak szépek, de jó érzés is viselni őket, főleg a bőrünk számára.

Lehet környezetbarát az előállításuk.

Nem okoznak allergiát, míg a műanyagok, vagy az azokon használt vegyszerek az érzékeny bőrt irritálhatják. (Bár az állati eredetűek esetében is előfordulhat ilyesmi).

Légáteresztőek és jó a nedvszívó képességük. A selyem és a gyapjú pedig például segít a testhőmérséklet szabályozásában: télen melegítenek, nyáron pedig segítenek hűteni a testet. De általánosságban minden természetes anyagról elmondhatjuk, hogy támogatja a természetes hőszabályozást, hiszen "lélegzik" az anyag, míg a műanyagokra inkább az a jellemző, hogy bent tartják a testhőt és könnyen megizzasztják a viselőjüket.

Még egy nagy előnye a 100% természetes anyagoknak, hogy biológiai úton lebomlanak.

Minden jó tulajdonságuk mellett azonban az is igaz, hogy nem tudnak mindent...

Van hogy a műanyag ruha a nyerő?

Lássuk be, akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, a műanyagoknak van helyük a mai világunkban, egyrészt, mert csináltunk nekik, másrészt, mert sokszor tényleg jól jönnek.

A szintetikus anyagoknak van olyan tulajdonsága, amivel a természetes anyagok egyszerűen nem rendelkeznek: például lehetnek vízállóak, vagy lehetnek nagyon-nagyon rugalmasak.

Mind a vízállóság, mint a rugalmasság például sok sportban elengedhetetlen lehet - ilyen például a búvárkodás, a szörfözés, vagy a profi biciklizés is. Van, hogy tényleg a műanyag a jó megoldás. Bár az is igaz, hogy az én jógázásomhoz, vagy bicajozásomhoz nincs szükség ilyesmire. Használattól függ...

Van, hogy a kettő együtt működik a legjobban

A rugalmasság egy jó példa erre. Sok természetes anyaghoz adnak elasztánt, hogy az anyag rugalmas legyen, ami azért nagyon hasznos, mert így nemcsak kényelmesebb lesz viselni, hanem megakadályozza azt is, hogy kinyúljon a ruha.

Ha van egy leggingsed, ami 100% pamut, azon nagyon hamar meg fog látszani a térded helye, ahogy mozogsz, mert ott kinyúlik. Ha azt akarod, hogy újra felvegye az eredeti formáját, mit teszel? Kimosod. És akkor visszaugrik. (Egy jó darabig legalábbis. Egy idő után ki tud nyúlni véglegesen.) A túl sok mosás viszont egyáltalán nem környezetbarát. Ha viszont elasztánt adnak az anyaghoz, akkor nem nyúlik ki és sokkal-sokkal többször tudod hordani mosás nélkül, meg összességében is, anélkül, hogy végleg kinyúlna.

Véleményem szerint ehhez 5%-nál több elasztánra nincsen azonban szükség, így a minimum 95%-os természetes anyag tartalmat szoktam keresni általában a ruháim kiválasztása során.

Az is általánosnak mondható, hogy a természetes anyagú ruhák cérnája, amivel varrják őket, műanyag alapú, mert ezek sokkal tartósabbak, ráadásul nem hajlamosak összemenni, mint a lebomló cérnák.

Ez utóbbi, meglátásom szerint, a ruhaipar egy kis "titka". Ugyanis a ruhák bevarrt címkéjén hiába kötelező feltüntetni az anyagösszetételt, a cérnáról, vagy az egyéb dolgokról, mint gombról, cipzárról, vagy a festéshez, finishekhez használt vegyi anyagokról nem kell semmilyen információt biztosítani. S bár olyat más sok slow fashion márka esetében láttam, hogy kiemelték például a kókuszból, vagy újrahasznosított anyagból készült gombokat és a textil tanúsítványait egy ruhán, csak egy estre emlékszem, amikor azt hangsúlyozták, hogy a cérna nem műanyag. Így feltételezem, hogy általában az szokott lenni.

Az anyagoknak ez a keveredése, bár tényleg nagyon sok előnnyel jár, sajnos megnehezítheti a ruhák majdani újrahasznosítását. Azonban a helyzet az, hogy ezen a területen amúgy is nagyon el van maradva a tudomány. Nagyon nehéz feladat és nagyobb, ipari méretekben még nem képesek a textíliák textíliákká történő újrahasznosítására. Vagy talán eddig senki nem szánta rá a pénzt a megfelelő kutatásokra...

Műanyag ruhák mindenhol

Sajnos azonban, ha van jó tulajdonsága a műanyag ruháknak, ha nincs, egy adott helyzetben, az igazság az, hogy ma a ruhaiparban durván túl van használva a poliészter és a többi szintetikus ruhaanyag. A világon minden természetes anyagúnál több műanyag ruhát készítenek és ennek egyetlen oka van: ezt a legolcsóbb előállítani.

Ha már műanyag ruha, legalább legyen újrahasznosított, vagy mégsem?

Az újrahasznosított műanyagból készült ruhák megítélése nagyon ellentmondásos.

Hallottam már olyat, hogy az újrahasznosított szintetikus anyagok minősége nem olyan jó, mint az újé, így még több mikroműanyag távozik belőlük mosáskor. Hogy ebben mennyi az igazság, azt nem tudtam kideríteni. Amit találtam, hogy elvileg a begyűjtött óceáni hulladékból készült Econly anyag, mely gyakorlatilag újrahasznosított műanyag, elvileg ugyanolyan minőségű, mint az új, de legalább nem új... És ez lehet egy jó pont. Főleg, hogy a természetben magára hagyott műanyag begyűjtésével készül.

Azonban vannak, akik szerint a sokat reklámozott PET-palackból készült ruhák és cipők magasztalása egyszerűen átverés. Ezzel kiveszik a körforgásból az újra és újra és újra újrahasznosítható palackokat, melyek ruhaként már nem lesznek újrahasznosíthatóak többet - ráadásul a PET-gyártás, újrafeldogozás egyáltalán nem környezetbarát folyamat, akármi is legyen a vége palack, vagy ruha, így valószínűleg a természetes anyagú ruhák sokkal környezetbarátabbak tudnak lenni, mint az újrahasznosított műanyagok.

A sok műanyagnak egyébként is nagyon szomorú következményei és talán elsőre nem is sejtett mellékhatásai lehetnek. Beszéljünk most ezekről....

Mikroműanyagok

Ma már, azt hiszem, nem kell bemutatni senkinek sem a mikroműanyagokat. Jó ideje tudjuk, hogy a szintetikus ruhák (de más tárgyak is) icipici műanyagdarabkákat hagynak maguk után. A ruhák különösen sokat, mosáskor.

A kutatások szerint már az újszülöttek testében is található belőlük, és állítólag nem tudjuk, milyen következményei lesznek annak, hogy az élő szervezetünkben megtelepszenek a műanyagok. Bár olyan véleményt is hallottam már, hogy valószínűleg csak az olajipari lobbi túl erős, és ezért nem születnek, vagy kerülnek nyilvánosságra mélyreható kutatások a témában. Nem tudom, mennyi lehet igaz ebből, de mindenesetre elgondolkodtató a felvetés....

A ruhákat azért szokták sokszor kiemelni, amikor a mikroműanyagokról beszélnek, mert ezekből származik a legtöbb. Egy gyors Google keresés után az első cikkben, amit találtam, azt írták, hogy egy adag szintetikus ruha mosása során 700 000-től akár 12 millióig is terjedhet a vízbe kerülő mikroműanyagok száma. Egy másik cikkben azt láttam, hogy a jelenleg az óceánokban található műanyagok 35%-át teszik ki a mosásból származó mikroműanyagok.

Őszintén szólva nem szoktam nagyon fókuszálni a számokra ilyen esetekben, mert szerintem nem az a fontos, hogy melyik forrásban találják el legpontosabban a helyzetet, hanem az, hogy bármelyik kutatást is nézzük, egy biztos: ez egy fontos probléma, amiről muszáj beszélnünk és amivel remélhetőleg a törvényhozás is elkezd foglalkozni. Hiszen nélkülük ezt a harcot nem nyerhetjük meg.

Franciaországban már törvénybe iktatták, hogy nem lehet eladni új mosógépet mikroműanyag szűrő nélkül, bár az is igaz, hogy a szűrők hatékonyságára nézve még semmilyen követelményt nem adtak meg. De ez már legalább haladás. Az EU is foglalkozik a témával. Reméljük, lesz belőle valami belátható időn belül!

Egyébként kutatások azt találták, hogy még a természetes anyagú ruhákból kiszakadó mikro darabkák sem bomlanak le sokszor olyan gyorsan, ahogyan gondolnánk, mert azok is olyan sok vegyi anyaggal vannak bevonva, s ezek megnehezítik a folyamatot. És akkor a műanyag lebomlási idejébe bele se kezdjünk...

Azonban a műanyag ruhákkal kapcsolatban más súlyos problémák is felmerülnek...

Veszélyes anyagok a ruháinkban

Többször hallottam mostanában, hogy a műanyag ruhák kora előtt milyen jó és egészséges ruhatára volt az embereknek. Egyfajta "régen minden jobb volt" nosztalgiával kezdünk tekinteni a régi korok ruháira, amikor még a természetesség és az egészség magától értetődő volt.

Pedig ez közel sem volt így...

Historikusan a divatipar nem volt sosem kifejezetten egészségbarát. Én legalábbis számos kirívóan ijesztő dologról tudok, pedig nem kutattam utánuk, elhiheted. Ha csak arra gondolunk, hogy a fűzők sok száz éven át voltak az európai női viselet részei, már elég lenne. De nekem ilyenkor a magassarkú cipő is eszembe szokott jutni amúgy....

A történelem során már az ókortól kezdve találkozhatunk ólomtartalmú sminkekkel és halálos ruhafestékekkel. Alden Wicker könyvében, a To dye for-ban (amit amúgy nem bírtam végigolvasni, mert nem bírta a gyomrom a sok sztorit) például arról is ír, hogy 18-19. században a drága, divatos kalapokat higannyal készítették, ami mind a készítőkre, mind a viselőkre szörnyű következményekkel járt.

A lényeg, hogy úgy tűnik, minden korban van mit tanulnia az emberiségnek a ruhák hatásáról az egészségünkre... Ma azonban már nem csak az ismert veszélyes anyagok miatt lehet problémás egy ruhadarab....

A vegyipar nap mint nap új anyagokat hoz létre, melyekről sajnos nagyon keveset tudunk. Senki sem tudja tartani a lépést a "fejlődéssel". S ez magával hozza azt, hogy számos új veszélyes dolog kerülhet be a ruháinkba is.

Alden Wicker: To dye for

Egyszerűen nem hagyhattam ki ebből a bejegyzésből egy kis ízelítőt Alden könyvéből. Ha te is olyan vagy mint én, és nem bírnád végigolvasni, akkor remélem, ez a kis összefoglaló segít abban, hogy ne érezd úgy, hogy lemaradsz valamilyen fontos infóról!

Nem túl szívderítő rész következik - bár az eddigiek sem voltak azok - de nagyon fontos! És a végén az Alden által is javasolt megoldásokról is szó esik majd, hogy ne csak kérdőjelekkel a fejedben menj tovább olvasás után.

Tudtad, hogy amíg az ételek és a szépségápolási termékek körében egyre többen fordulnak a 'clean' azaz bizonyítottan káros vegyszer mentes készítés felé és nem csak a fogyasztók, a kis kézműves márkák és termelők, hanem a nagyobb gyártók is egyre inkább, egyre sűrűbben teszik ezt, addig a ruhaiparban szinte alig lehet ilyesmit látni a kis slow fashion márkák kivételével?

És azon gondolkodtál már, hogy miért van az, hogy az ételekre és a kozmetikumokra kötelező ráírni, hogy milyen összetevőkből állnak, de a ruhákon csak az anyag van megjelölve? Pedig az nem az egyetlen összetevő. Hiszen nagyon sok dologgal kezelik a ruhákat, az alapanyagokat, majd ott vannak a festékek, mindenféle vegyszerek. És bizony ezek extrém káros hatással is lehetnek az élő szervezetre. Nemcsak a vizekre és az ott élő élőlényekre, vagy a gyártásban dolgozó emberekre, hanem a ruhák viselőire is.

Tudtad, hogy a ruhákban lévő káros anyagok nemcsak a nyilvánvalónak tűnő bőrbetegségeket, ekcémát, de termékenységi problémákat, születési rendellenességeket, rendszertelen menstruációt, autoimmun betegségeket is okozhatnak, valamint problémákat a hormonháztartásban, pajzsmirigy gondokat és akár rákot is?

És ezek az anyagok akárhol ott lehetnek... A szintetikus ruhákon használt festékanyag maradványokat nagy mennyiségben ki lehet mutatni például a házi porban is.

Káros vegyi anyagok például az azo festékek, melyek egy részét az EU-ban már betiltották (de ez nem jelenti azt, hogy EU-n kívülről rendelt ruhában nem fordulhatnak elő). Sajnos azonban a könyv szerint valószínűleg egyik szintetikus textíliára használt festék sem biztonságos. Egyik sem...

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ha még egy vegyszer önmagában biztonságos is, sajnos nem lehet tudni, hogy amikor többféle dolog találkozik össze, annak milyen hatása van. És ezt szinte sosem tesztelik. Nem is tudnák. Túl sok fajta anyag van, amit használnak.

Összességében a könyv szerint a legtöbb problémát a műanyag ruhák színezése és kezelése okozza. A természetes anyagokat könnyebb festeni. A műanyagok trükkösebbek.

A műanyag ruhák hozhatók leginkább összefüggésbe a "forever chemicals", azaz a PFAS problémával is. Valamit az olyan eljárások, amik vízhatlanná, gyűrődésmentessé teszik a ruhákat. Vagyis, amik olyasmire vesznek rá egy ruhaanyagot, amire az magától nem lenne képes...

Ez a kis összefoglaló, éppúgy, mint a teljes bejegyzés, a teljesség igénye nélkül készült. Azokat az elemeket emeltem ki, melyek engem jobban megfogtak. A teljes képért ajánlom, hogy olvasd el a könyvet!

Mit tehetünk ebben a zűrzavarban az egyszerű, egészséges választás érdekében?

Ez a történet is olyan, mint bármelyik másik az életben. Nincs olyan, hogy a természetes anyag egyértelműen jó, a szintetikus pedig egyértelműen rossz. Minden helyzet más, minden választást külön kell átgondolni. Viszont jó, ha minél több információ van a birtokunkban, hogy minél jobb döntést hozhassunk. Ezért született meg ez a bejegyzés is.

Az, hogy a világunk valóban zöldebb és egészségesebb legyen, sokszor nem rajtunk múlik. A törvényhozásnak hatalmas felelőssége van mindebben. Addig is, amíg várunk rá, hogy még több lépést tegyenek, azért mi is sok mindent tudunk csinálni. A következőkben erről lesz szó...

Ezt teszem, hogy (reményeim szerint) egészségesebb ruhatáram legyen

• Mindig előnyben részesíteni a természetes anyagokat, amikor lehetséges.

  
  

• Nagyon keresem a GOTS és az OEKO-TEX 100 tanúsítványokat és folyamatosan ismerkedem azzal, hogy milyen tanúsítványok vannak még és mit jelentenek, ha találkozom valami újjal.

  
  

• Használt ruhákat is veszek. Ezekből a kedvenceim szintén a tanúsítottak, de ha nem az, akkor is jobb, mint az új.

  
  

• Tanúsított mosószerrel mosok (most EU Ecolabeles mosószert használok) és nem használok öblítőt.

  
  

• Ha érdekel, hogy mi mindent teszek még a zöldebb, egészségesebb, fenntarthatóbb ruhatáram érdekében, olvasd el az ingyenes e-bookom itt!

Alden ezeket javasolja a könyvében az egészségesebb ruhatár érdekében

• Kerüld az olcsó utánzatokat, az nevenincs márkákat és az ultra fast fashiont.

  
  

• Keress olyan márkákat, akikben igazán megbízol.

  
  

• Keresd az olyan tanúsítványokat mint az Afirm Group, Bluesign, GOTS, OEKO-TEX, ZDHC.

  
  

• Válassz természetes anyagot, amikor csak lehetséges.

  
  

• Kerüld a "performance materials"-t vagyis az olyan anyagokat, amik tudnak valami különlegeset, pl. vízállóak, gyűrődésmentesek, valamiért könnyű kezelhetőséget ígérnek vagy foltállóak.

  
  

• Került el a nagyon szaturált, telített színeket és a neon színeket. Ha érzékeny a bőröd, akkor még a természetes anyagokban is inkább a világosabb, természetesebb színeket keresd.

  
  

• Mosd ki a ruhádat illatmentes mosószerrel mielőtt hordanád őket. Sokmindent sajnos semmi sem, de sok dolgot enyhít már az első mosás is. Mosás nélkül új ruhát sose vegyél fel.

  
  

• Kerüld a vegytisztítást, száraztisztítást a ruháidon. Ha muszáj, elvileg már vannak zöldebb alternatívái ennek, de csak óvatosan mindig azzal, hogy ki mit nevez zöldnek...

  
  

• Vásárolj másodkézből, vagy cserélj ruhát. A régebbi sokszor mosott ruhák esélyesebbek arra, hogy már kevesebb káros anyag van bennük...

  
  

• Bízz meg az orrodban. Ha úgy érzed, valaminek vegyszer szaga van, ne bízz benne és ne vedd meg.

  
  
  
  

Annyira remélem, hogy nem lomboztalak le ezzel a bejegyzéssel! Tudom, hogy sok mindenről esett itt szó. Nem könnyű ezt a tudást cipelni...

Én úgy vagyok vele, hogy amit tudok, megteszek és ezzel igyekszem is elengedni a többit.

A saját ruhatáramban pedig legtöbbször nem érzem már olyan nagy kihívásnak mindezt, hiszen megvannak a kedvenc darabjaim, a kedvenc márkáim és a bevált módszereim a vásárlásra. Ráadásul alig-alig veszek mostanában ruhákat, hisz nagyon jól felépítettem a ruhatáram az elmúlt években...

Nóra

Szeretnél te is fenntartható ruhatárat kialakítani?

Töltsd le az ajándék Fenntartható ruhatár kisokost, melyben ötleteket, jó gyakorlatokat, praktikákat találsz egy zöldebb ruhatárhoz: