Keresés

Nesze neked Second Hand September - avagy miért nem járok turizni


Ez egy millió éves kép, amin a valaha volt kedvenc kabátkám van rajtam. Tudom, nem látszik belőle semmi, de én látom :) Emlékszem, egy turiban vettem 80 Ft-ért. Évekig hordtam. Imádtam. :)




Eszembe jutott, milyen jó lenne csatlakozni Mengyán Eszter @holyduckblog turikincs 10X10 kihívásához az Instán. Aztán besétáltam a gardróbunkba, mert gyanús lett a dolog, és nem véletlenül... Már alig-alig van néhány turis ruhám. Ami furcsa, mert régen nagyon sok volt. Viszont mostmár évek óta nem nagyon járok turkálóba, így lassan kikoptak. Először nem voltam benne biztos, hogy ez a legjobb időpont arra, hogy megosszam ezt az infót magamról. De úgy érzem, fontos erről is őszintén beszélnem. És mikor, ha nem most?


A second hand szuper dolog!


Nagyon támogatom a másodkézből való vásárlást, mert az tényleg egy nagyon-nagyon jó lépés a fenntarthatóság útján. A kisfiam ruháinak kb. 95%-a másodkézből van. Igaz nem turiból, hanem ismerősöktől kaptuk őket, de ez szerintem ugyanolyan.

Mostanában pedig teljesen rákaptam a használt bútor vásárlásra. Nagyon sok szuper dolgot sikerült találnom az otthonunkba az elmúlt hónapokban! :)


Ennek ellenére mégsem járok turizni. Emiatt rossz érzésem is van néha. Főleg most, hogy ilyen sokaknál téma ez. De aztán rájöttem, hogy nem kéne, hogy legyen. Hiszen igazán mindent megteszek, ami tőlem telik, hogy támogassam a fenntartható divatot. Meg úgy általában azért, hogy egyre zöldebb legyen az életmódom.


Az is eszembe jutott, hogy talán van más is, aki most kicsit rosszul érzi magát, mert látja a sok csodás turikincset másokon, de ő is hasonló cipőben jár, mint én. Azaz éppen hogy nem jár, mert nem jár turiba. Hátha neki segít ez a poszt, hogy ő is jobban érezze magát. :)


A régi szép idők...


Egyetemista koromban és még utána is évekig sokat jártam turizni. És nem ám vállfásba, hanem igazi hardcore kilós turikba. :) Aztán valahogy elmaradozott a dolog, miután bezárták a kedvenc helyemet. És mivel a fast fashion boltokban sokszor tényleg annyiért lehet ruhát kapni, mint a turkálóban, sokáig nem is nagyon jutott eszembe visszamenni, mert "hát minek"? Ma már tudom, hogy ez nem csak pénzkérdés, sőt, de akkor ezt még nem is sejtettem.


A turis 10X10 kihívás kapcsán, azt hiszem, három pulcsit találtam a fiókomban, amit nem újonnan vettem, és ennyi. Nemrég volt még néhánnyal több turikincsem, de a ruhatáram műanyag mentesítése jegyében azok most nyáron elkerültek tőlem.

Az egyik ilyen évekig a kedvenc darabom volt, de mára már rá sem tudtam nézni, mert csak azt éreztem, hogy nem akarok ennyi műanyagot viselni a bőrömön... Hát, mit lehet erre mondani? Változunk.




Velem most ez van


Nagyon keveset járok el itthonról kisgyermekesként. Tudom, vannak, akik gyerekkel is mászkálnak mindenhova, de én már azelőtt sem voltam egy hatalmas menőkés típus, hát még most... De amúgy már hiányzik, meg próbálkozom is kilépni a kis komfortzónámból, most, hogy már nagyobb a kisfiam. :)


Az sem segít, hogy olyan helyen lakom, ahol nincs turi. Bár nem kell órákat utaznom, hogy találjak egyet, de tény, hogy ahol élek, nincs egy sem. (Volt egy bizományi bolt, de sajnos az megszűnt a tavaszi covidos lezárások alatt.)


Ráadásul sok jó tapasztalatom nem is volt a turkálókkal az elmúlt években. Mert néha azért próbálok elmenni egyszer-egyszer. :)

Az is igaz, hogy egyre magasabbra teszem a lécet, amikor ruhát keresek. Ezt a H*da a 2nd hand fast fashion ruháival nem könnyen tudja megugrani. És az utóbbi években én csak H*dában voltam, azt hiszem.

Emlékszem, tavaly télen kerestem pulcsit egy turiban, és minden egyes darab, amit megnéztem, akrilból volt... Az egy műanyag. Amit mostanában nagyon próbálok kerülni. Szóval ez is egy elég negatív élmény volt.


Idén volt egy próbálkozásom az Instás turikkal is. Gondoltam hátha ott találok majd valami jót. :) Egy ideig nézegettem őket, de túl sok volt a kép, már nem volt kedvem sem végignézni az Instámat. Teljesen szétmentem rajta, bevallom, úgyhogy kiszedtem őket a feedemből.


Aztán nyáron megpróbálkoztam a Marketplace-szel. Vettem is egy gatyót, de sajnos nem lett jó a mérete. A darab szerencsésen a Reusedban kötött ki és már talált is gazdát magának. :) De akkor felhagytam ezzel a próbálkozással is.

Most egyébként újrakezdtem. Nagy álmom egy szép szürke télikabát. Már évek óta minden télen bemegyek miatta legalább egyszer turiba, de hasonlót sem láttam még, mint amit keresek. Most napi szinten nézegetem a Marketplace-t, hátha találok valamit a közelben. Ki tudja... :)


Mindezek mellett azt is be kell látnom, hogy életem ezen szakasza az új fenntartható ruhákról sokkal inkább szól, mint a régiekről. Hiszen körülvesz sok-sok szépség, amit a Zöld gardróbban árulok. :) És nagyon szeretem őket. Szóval nincs is olyan hatalmas nagyon motivációm, hogy elinduljak keresgélni valamit, ami sokszor itt van szó szerint karnyújtásnyira.




Nem tudunk mindent egyszerre


A lényeg, amit nagyon szeretnék hangsúlyozni ezzel a bejegyzéssel: a mai világban minden információ, és millió lehetőség nagyon könnyen elérhető számunkra, így szinte bármit kezdhetünk az életünkkel. De a bármit nem szabad összetévesztenünk a mindennel.


Attól még, hogy millió lépést tehetnék a fenntartható élet felé vezető úton, én magam egyszerre csak egy lépést vagyok képes megtenni. És szerintem te is. :)


Élethelyzeted, értékrended, az hogy hol laksz, mennyi pénzed van, és még megannyi dolog befolyásolja azt, hogy milyen dolgokat szeretnél, vagy fogsz tenni.

A környezettudatosság útján, meg az életben úgy általában, nekem az vált be, ha szépen, lassan de biztosan haladok előre.

Idén jobban megy mint tavaly, és tavaly jobban ment mint azelőtt. És ez a lényeg! De vannak dolgok, amiket azelőtt meg tudtam csinálni, meg is akartam csinálni, most viszont más dolgok léptek előre a fontossági listámon. És ez természetes.


A fenntartható ruhatár sok összetevőből áll. Abból is, hogy honnan szerzed be a ruháid és abból is, hogy mi lesz a sorsuk, miután hozzád kerültek. Szerintem a lényeg az, hogy a tőlünk telhetőt tegyük meg, lehetőségekhez mérten mindig kicsit tologatva, feszegetve a határainkat. Ennél többet egymástól sem várunk el, nem igaz?


Neked mi a véleményed a témáról? Ahogy mindig, most is várom a kérdésedet, hozzászólásodat lent kommentben!



Ui.: Ha írsz nekem olyan debreceni turit, ahol nem csak fast fashion ruhákat lehet találni, hanem valami igazán jót is, én most itt leteszem a nagy esküt, hogy boldogan fogok időt és lehetőséget teremteni rá, hogy elmenjek oda! :) Előre is köszönöm, ha van ötleted! :)



Nóra



Tetszett a bejegyzés? Kövess minket az Instagramon és a Facebookon, ahol nap mint nap hasonló témákról beszélgetünk!



Fotó: Sárvári Géza , Unsplash

Original on Transparent.png