A fenntartható divat alapvetően a jóakaratról szól. Arról a felismerésről, hogy az elmúlt évtizedekben a ruhaipar működésének és a mi fogyasztói választásainknak köszönhetően valami nagyon félresikerült és arról a törekvésről, hogy ezt jó irányba tereljük.
A fenntartható divat számomra egyet jelent a saját magunk, az egészségünk, a Földünk, az azon élő élőlények, köztük embertársaink iránti tisztelettel.
Embertársaink alatt pedig értek mindenkit. Magam, téged, és mindenki mást is, nem csak azokat, akik a ruháinkat készítik. Bár tagadhatatlan, hogy ez utóbbi egy nagyon sarkalatos és szégyenteljes pontja a történetnek.
Ma viszont rólad és rólam szeretnék egy kicsit beszélgetni inkább...
A slow fashion, minden kétséget kizárólag, szembemegy a trendekkel. Bár el nem ítéli azokat, inkább azt mondanám, hogy minden stílust, színt, formát ízlést szívesen fogad. Azonban arról (is) szól, hogy ne az aktuális trendeket kövessük, hanem találjuk meg inkább önmagunkat.
Találd meg a stílusod! Légy az, aki lenni szeretnél! Változz, ahogy változol! Légy tudatos és megengedő önmagaddal és a ruhatáraddal szemben is!
Emellett a fenntartható divat arról is kell, hogy szóljon, véleményem szerint, hogy épp ilyen megengedőek és elfogadóak legyünk mások stílusával kapcsolatban is. A lényeg, hogy mindenki találja meg önmagát ebben az egészben, ugye?
A leggings nem nadrág
Sosem felejtem el, amikor először hallottam az "a leggings nem nadrág kifejezést". Nem tudom hány éve lehetett, de épp így tél végén voltunk, vártuk a tavaszt. Egy férfi kollégám megjegyezte, hogy hamarosan jön a jóidő és jönnek újra a kövér leggingses csajok, akik igazán megtanulhatnák már, hogy a leggings nem nadrág, hiszem egyáltalán nem nyújtanak szép látványt benne.
Hirtelen nem is tudom összeszámolni, hogy hány síkon van probléma ezzel a dologgal... Ráadásul nem egy hímsoviniszta, rosszakaratú ember szájából jött ki ez néhány mondat. Hanem egy értelmes, kedves fiúéból. És nem ő az egyetlen, aki ilyeneket mond, vagy gondol néha. Mind megtesszük.
Mégis nagyon sok mindent elmond ez a pár szó: Beszél női-férfi szerepekről, toleranciáról, véleményalkotási szokásokról, egyéni ízlésről. Sorolhatnánk sokáig.
Én erre ma már csak azt tudom mondani: ha nem tetszik valami, nem kell odanézni.
Azóta is akárhányszor meghallom a "leggings nem nadrág" kijelentést, fenntartásokkal kezelem a dolgot. Ahogyan máskor sem, amikor öltözködésről beszélek, ma sem divatszakemberként közelítem meg a kérdést, hanem átlagemberként.
Nem véletlen egyébként, hogy most jövök ezzel a témával. Sokat Insta story-ztam mostanában, inspirációs képeket mutatva nektek arról, ki hogyan hordja a leggingst., hiszen a Zöld gardróbban csodaszépeket találtok. Nem titok, hogy kedvet szerettem volna csinálni hozzájuk és persze ötleteket adni, hogyan lehet viselni őket. Meg jó játék ilyen képeket keresgélni, nézegetni, gondolkodni rajta, vajon én viselném-e úgy az egyes darabokat, mint a lányok a fotókon... :)
A képek kapcsán, melyeken nadrágként is viselték a hölgyek a leggingst - meg sportruhaként, harisnyaként, sokféle módon - többen jeleztétek, hogy ti nadrág helyett nem hordjátok ezt a darabot. Hallottam tőletek is, beszélgettem erről többetekkel, sőt, nemrég, egy stylist instáján is láttam egy posztot nemrég a "leggings nem nadrág" témáról.
Azt mondjuk még nem hallottam soha, hogy: a leggings nem harisnya. Pedig biztosan van aki így gondolja, és amúgy igaza is van. A leggings nem harisnya. És nem is nadrág. A leggings az leggings. :)
A gondot ott érzem a dologgal kapcsolatban, hogy ez a kijelentés általában nem egy elméleti vita szokott lenni arról, hogy a leggingst akkor pontosan miféle ruhadarabként is kéne besorolnunk. Inkább arról szokott szólni, hogy vannak emberek, akik szerint nem jó dolog nadrág helyettesítőként viselni és másoknak sem kéne így tennie. És a lényeg itt van elrejtve...
Tudom, hogy nehéz, tudom, hogy az emberi agy sokszor így működik, de a kérdés az, hogy:
Miért szeretnénk mi megmondani másoknak azt, hogy ők hogyan gondolkodjanak?
Egyetértek azzal, aki nem hordja nadrágként a leggingst. És szívből támogatom. És egyetértek azzal is, aki hordja pólóval, mondjuk ki, úgy hogy nem takarja semmilyen más ruha a fenekét és annak térségét. És ezt is szívből támogatom.
Nekem az a fontos, hogy:
Mindenki menjen az utcára abban a ruhában, amiben jól érzi magát, anélkül, hogy megvető pillantásokat, vagy megjegyzéseket kéne kapnia miatta.
Nekem az a fontos, hogy:
Mindenki élje úgy az életét, ahogy jól érzi magát, anélkül, hogy mások bántanák emiatt.
Nyilván ilyenkor életbe lép a mindenki szabadsága addig tart, amíg azzal más szabadságát nem korlátozza elv... De szerintem érted, hogy mire akarok kilyukadni ezzel az egésszel.
Én tehát nem szeretném, hogy a leggings nadrág legyen. Csak annyit szeretnék, hogy hordja, vagy ne hordja, mindenki úgy, ahogyan ő szeretné. Azt szeretném, hogy fogadjuk el egymást és mások öltözködési választásait.
És ha belegondolsz...
Hogyan is várhatjuk el, hogy olyan kérdésekben elfogadó legyen a társadalom, mint pl. az egynemű szülők, ami tényleg komoly, emberi életeket, sorsokat alakító dolog, ha nem vagyunk képesek tiszteletben tartani még azt sem, hogy mások hogyan öltözködnek?
Talán messzire kanyarodtunk a fenntartható divat témájától, talán nem. Hiszen mégiscsak erről szól ez az egész: egy, a mostaninál kicsit jobb világ építéséről. És abba bizony beletartozik az ilyesmi is.
Ne érts félre! Én sem vagyok tökéletes. Én is ítélkezem. Én is bántok meg másokat. Én is követek el hibákat. Igyekszem minél többet észrevenni ezekből, és elgondolkodni rajtuk. Mint hogy ezen a main is...
És ha már témánál vagyunk... a kollégám szavai anno nem egy konkrét emberről szóltak. De akár az is megtörténhetett volna. Talán a háta mögött is mondhatta volna, talán a szemébe is, ugyan ezeket.
És hogy megy ez az online térben manapság? Itt már kicsit jobban elengedjük magunkat. Igazi embereket is nyíltan, sokszor bántó módon, kritizálunk. A "szemükbe" mondjuk (kommenteljük) a sokszor kéretlen véleményünket az öltözködésükről, vagy bármi másról, úgy hogy az már nem csak az érintettnek, de akár az odatévedt olvasónak is fájhat.
A kimondott szavakat nem lehet kimondatlanná tenni. Azonban online még van némi esélyünk erre.
Ha azon kapom magam, hogy leírtam valamit, ami sértő, bántó, nem építő jellegű kritika, csak "kicsúszott" szavak a számból, még meggondolhatom magam. Nem kell megnyomnom az entert a sor végén. Csak rajtam múlik mit választok: elküldöm vagy törlöm.
Az idők változnak
Visszakanyarodva a kiinduló sztorihoz, a leggingshez... Tekinthetünk úgy is az esetére, mint a helyesírásra. Az is változik, mint ahogy a helyes beszéd is. Ami egykor nem volt nyelvtanilag helyes, ma az, mert egyszerűen az emberek elkezdtek úgy beszélni és kész. És egyeseket ez talán zavart, vagy bántotta a fülüket, de megtörtént.
Lehet, hogy a leggingssel is épp ez történik, nem? Még az is lehet, hogy a leggings egyszer nadrág lesz. Ki tudja? ;)
Mi a véleményed az olvasottakról? Kérlek, oszd meg velem és másokkal lent kommentben!
Nóra
Tetszett a bejegyzés? Kövess minket az Instagramon és a Facebookon, ahol nap mint nap hasonló témákról beszélgetünk!